Komolyan mondom, úgy gyógyul ez a gyerek, hogy nem is igaz. Vége a kábaságnak, sok alvásnak, hihetetlen sokat mocorog, oldalára fordul, megfogja a lábát, egyre szebben emeli a fejét, bár még mindig ez a legnehezebb. Egész nap úgy vigyorog, hogy öröm nézni. Tegnap már megivott 20 ml teát cumisüvegből, ma ez 30-ra emelkedett és 10 ml tejre. Sajnos három óránként adják neki szondán keresztül a tápszert egy olyan géppel, ami 80 ml-t tol be egy óra alatt. Mi ezt azért nem szeretjük, mert esélye sincs, hogy éhséget érezzen, hát miért enne. Teljesen elfelejtett cumisüvegből enni, nyelni, ezeket újra meg kellett tanulni. Már napi 6 órán át vagyunk „szabadon” engedve, mehetünk amerre látunk. Ronald házba, vagy sétálni a partra, vásárolgatni, szóval sokat vagyunk levegőn.

Ma kikerült a combjából a centrál véna, helyette kapott a kezébe egy sima branült, viszont a mai nappal megszűnt az utolsó nagy infúziónk, már csak napi egyszer kap antibiotikumot, többi gyógyszer szondán keresztül megy a pocakba, később pedig a szájába. Egyedül a kilökődésgátlót kell most is lenyelnie, de ízetlen, így csak kellemetlen, nem rossz. De ez is csak napi kétszer van.

Nagyon sok haja kihullott, mostmár kb. annyi van neki, mint Apának :-)

A hőháztartása még mindig jó, amikor én elgondolkodom rajta, hogy vegyek-e fel pulcsit, akkor érzi magát a legjobban. Ha én jól érzem magam, akkor ő már izzad.

Az egy szem fogunk olyan nagy már, hogy egyik nap, amikor meg akartam nézni mi van a szájában (merthogy természetesen mindent beletömköd, kedvenc játékunk a steril fecskendő csomagolása, aminek az egyik oldala papír, a másik zacsi), úgy ráharapott az ujjamra, hogy majdnem fájt.

Nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy egy-két héten belül hazamehetünk, amennyiben elkezd enni. Addig semmiképpen, de nem sietünk sehova. A hazamenetel is csak félig-meddig lesz, úgy értve, hogy először Pestre kell mennünk a kórházba pár hétre, ott is állítgatnak a gyógyszerszintjén. Na, de ne szaladjunk ennyire előre.

Ma elaludt a Roniban, miközben Apa telefonált, de sajnos nem ébredt fel, mire indulnunk kellett vissza, ezért fel kellett ébresztenem. Hát nem könnyű feladat, viszont leírni nem lehet, ahogyan felébred. Álmosan nyitogatja a szemét, aztán meglát és egy olyan mosoly önti el az arcát, amitől mindenki szíve ellágyulna.

De ez még semmi. Úgy szokott elaludni, hogy a jobb oldalára fordul, én hátulról átölelem és simizem a kezét, de nem hagyja, hanem kiveszi az enyém alól és ő kezdi el simizni az én kezemet. Csak akkor hagyja abba, ha elaludt. Zabálnivaló :-)

Tegnap voltunk bevásárolni, mert itt hétfőn ünnep lesz, ezért zárva lesznek a boltok. Máté babakocsiban, szájmaszk rajta, erre mit ad Isten, összefutunk a doktor bácsinkkal (aki nem is annyira bácsi, pár ismerősöm „szeretne” itt beteg lenni :-) ). Nagyon örült, hogy kint lát minket és Máté milyen türelmesen viseli a maszkot (előző magyar család, ahogy innen kikerültek, egész nap a Roniban neteztek, sehova nem mentek a gyerekkel, max. cigizni).

Errefelé egyébként minden gyerekorvos valami hihetetlen ráérzéssel választotta ezt a pályát. Nem telik el úgy egy vizit, hogy ne játszanának a gyerekkel, vagy ne csalnának mosolyt az arcára. Odafigyelnek arra, hogy óvatosan szedjék le a ragasztókat a gyerek finom bőréről, meg összességében arra, hogy a lehető legkevesebb szenvedést okozzák neki. Rettentő apró dolgokon annyi minden múlik. Fura lesz ám otthon..

Most az idő is gyönyörű, a két hónap alatt, amióta kint vagyunk, nem volt még ilyen szép. Mintha az időjárás is csak nekünk kedvezne: gyere Máté, napsütés, lágy szellő.

Kedden jönnek a nagyszülők, hozzák magukkal a frontot és a szelet :-)

Vasárnap este van, Mazsolám már alszik, álmában megette szépen a prográfot, reggelig a hangját sem fogom hallani. Éjszakára már csak a tápszeres automata lesz néha bekapcsolva, lágy zümmögése álomba ringat. El is búcsúzom, beszéljenek a képek helyettem.

Utóiratban kedvenc nagybácsimnak (Zoltán!!!) üzenem, hogy ne morogjon, amiért ritkábban írunk, ő is szívesebben lenne mindig a mi vigyorgós Mazsolánkkal, mint a gép előtt :-P

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.